Igazságügyi földmérői esetek
Avagy néhány példa szakértői feladatokra


Átjárási telki szolgalom - Hogy jutok be a majorba?
Az egykori állami gazdaságok földjei a kárpótlás, részarány-kiadás, privatizációs során napjainkra feldarabolódtak. Az eredeti földrészletet több kisebb ingatlanra osztották.
A terület közepén kialakuló "belső" majorság közterületi kapcsolatát "jogilag" azonban nem teremtették meg, az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be az átjárást biztosító telki szolgalmat.
A közterületről a majorságba vezető utat évtizedek óta a jelenlegi nyomvonalon, háborítatlanul használta a majorság, az új szomszéd azonban ezt nem fogadja el.
A majorság tulajdonosai megpróbáltak "szép szóval" megegyezni a szomszéddal, de sajnos nagy valószínűséggel bíróság hoz majd döntést.
A per megindításához szükséges volt egy magánszakértői szakvélemény elkészítésére.




Ki használja a telkemet?
A túlhasználat tipikus esete: épülnek az új utca házai, az utcafront felől minden szép és jó, a birtoklás megfelel a jogi határvonalaknak. Azonban a "szépséghiba" a farmezsgyén jelentkezik: kicsit túlkerítenek az építkezők az erdőben, hiszen "kinek fáj az", építenek játszóteret, kis zöldségeskertet, sittlerakót stb. Azt azonban érdemes szem előtt tartani: előbb-utóbb a szomszéd erdőterület tulajdonosa is észreveszi a "túlkerítést", a túlhasználatot. És ilyenkor jön a kellemetlen helyzet: ki és mennyit kerít túl?
E példában azonban van egy nagyon drága túlhasználat is: aszfaltozott parkoló egy nagy része is az erdő területére épült...
Kié a terasz?
Nézzük ezt az 1945. körül készült fényképet. Látunk egy vendéglőt, terasszal, kerítéssel. Ugye elsőre nem is érthető talán a kérdés, hogy kié a terasz? Kié is lenne? A vendéglőé...
Pedig pont ezért indult egy közigazgatási per, ami az 1929. évben épült egykori cukrászda (ma vendéglő) kerítésének és ezzel együtt teraszának helyzetét, sorsát vitatta.
A fő kérdés, hogy hova tartozik a vendéglő terasza: a most hatályban lévő ingatlan-nyilvántartási térkép szerint a közterülethez (az állami közúthoz) avagy az eredeti 1886. évi térképből levezethetően a vendéglőhöz?
A kérdés azért annyira nem volt egyszerűen megválaszolható, mert vizsgálni kellett a község új térképének készítéskor végzett földmérési munkát, a földhivatal eljárásait. A szakvélemény alapján a bíróság elismerte az "eredeti" állapotot, osztotta véleményemet, miszerint a terasz a vendéglőhöz tartozik és a földhivatalt új eljárásra, a térkép javítására kötelezte.